Az igazságszolgáltatás is autokratikus jelleget öltött az országunkban, így a Budapest Környéki Törvényszéken és az alá tartozó Dunakeszi Járásbíróságon is, emiatt is nem véletlenül folyik eljárás a magyar jogállamiság ellen az Európai Unióban Gwendoline Delbos-Corfield vezetésével.

forrás: kuria-birosag.hu

Az elsődleges célom magánszemélyként és oknyomozó újságíróként is a társadalmi normák szerinti igazság felderítése minden téren és főleg az igazságszolgáltatás tájékán! A pocsék magyar büntető- és polgári jog az elmúlt évtizedben egyszerűen megoldotta az ügyek csökkentését, mivel az igazság feltárása annyira lehetetlennek tűnik a laikusnak és jogot végzettnek is, hogy az egyént elrettenti a per indításától. Aki viszont fejét adja a hosszas és buktatókkal teli perhez, az számoljon még azzal is, hogy a bíróságok is hibázhatnak, amit nem feltétlenül kell elismerniük egy autokrata rendszerben. Így történt ez a Dunakeszi Járásbíróság büntető ügyében is, amiben a bíróság részére is ködös volt, hogy egyáltalán minek a tárgyában hozott ítéletet. A kártérítés ügyét természetesen polgári eljárásra terelte, hogy a bíróságok munkáját még inkább leterhelje, a sértett idejét ismételten tovább húzza és persze az állam az illetékből újra bevételre tegyen szert.

Egy testi sértésből adódó büntetőeljárás sérelemdíjának megtérítésére „gyorsított” eljárás keretében is lehetőség van, így a felperes ez ügyben be is adta a kérelmét a Dunakeszi Járásbíróság részére. Szépen el is kezdtek vele foglalkozni, majd hirtelen annak egészét áttették a Budapest Környéki Törvényszékre. Ott viszont megállapították, hogy csak bizonyos részét tudják tárgyalni, de a maradékot nem utalták ám vissza a Járásbíróság hatáskörébe, így azzal a továbbiakban már nem tudtak mit kezdeni. Szépen lassan a gyorsított eljárás egy iszonyú hosszas és kérdéses üggyé vált és még a büntetőeljárás sértettjét hozták kellemetlen jogi helyzetbe…

Azt hiheted, hogy a jogerős büntető ítélet után végre egy rövid polgári eljárás során megítélik a sérelemdíjat, de ezúttal is marha nagyot fogsz csalódni! A BKT egyes bírája olyan hanyag lehet, hogy a vaskos büntető anyagot nem nézi át, a kötelező tájékoztatás ellenére pedig kommunikációra képtelen, akkor az ítéletével még téged károsíthat meg, mert pervesztesnek is kimondhat és neked is fizetned kell!

A felperes kérdésekkel élt és tájékoztatást kért az érintett dr. Szigeti Krisztina (a cikkel kapcsolatban nem volt kifogása) bírótól, de a tetemes részükre választ nem adott, többek között az ügyvédi költségek megtérítésével kapcsolatban sem. A gyorsított eljárás ellenére a bíró megtartotta a perfelvételi tárgyalást, ahol a T. Bíróság megjegyezte bizonyítékolva:

„Nem fogok levelezgetni!”

A felperes így a Pp. 111. § [Tájékoztatási kötelezettség] és Pp. 253. § jogi képviselő nélkül eljáróként tájékoztatást nem kapott, így többek között az ügyvédi költséget a kérdésére nem tisztázta. Tehát jogi képviselet nélkül eljáró személyként a tisztességes tájékoztatást a felperes nem kapta meg és abban a tudatban hagyta a T. Bíróság, hogy azzal a továbbiakban nem kell foglalkozni, mert nem kérdéses. A következő tárgyalásig a T. Bíróság még nem nézte át a per büntetőügyet, mivel az nem volt benne az anyagában és alapvető kérdéseket tett fel arra. Végül a válaszainak hiányában az ítéletben a felperest pervesztesként hozta ki és a bűncselekményt elkövető részére pénz megtérítésére kötelezte.

A T. Bíróság hibájából történt malőr miatt még a felperesnek kell fellebbezni és/vagy felülvizsgálati kérelmet benyújtani, de az előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező, így a T. Bíróság további költségre kötelezi a bűncselekményben sértettet!

A büntetőügy vaskos anyagát nem tanulmányozta át, ami kiderült az ítélet indoklásából, beadványokat figyelmen kívül hagyta, így az egyén alapvető jogait nem vette figyelembe. Az elnöki panasz ellenére dr. Gerber Tamás elnök nem kívánt az üggyel foglalkozni, dr. Szigeti Krisztina bíró pedig, mintha mi sem történt volna, ment csak előre.

forrás: zuglo.hu

VISZONT!

Alaptörvény (2) szerint mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

Pp. 131. § [Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése] alapján felperes kérte a tájékoztatását, hogy hivatalból kezdeményezi az alábbiakra hivatkozva vagy kérelmemre:

Magyarország Alaptörvényének Nemzeti hitvallása kimondja:

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.

XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Állam 28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik.

Mindezek tudatában a felperes indítványozta, hogy a bíró tegyen erőfeszítést egy tisztességes eljárás lefolytatására vagy jelentse be az ügyben a kizárási kérelmét elfogultság okán. A továbbiakban nem volt hajlandó szóba állni a bíróval, mivel a jogállamiság alapjait is a földbe tiporta azzal, hogy nem kívánta tisztességesen a munkáját végezni, ill. a kötelező tájékoztatásnak eleget tenni.

Az ítélet kiegészítése iránti kérelemnek a tárgyaláson kívül történő elbírálását is Szigeti akarta lefolytatni, de a tárgyaláson meg lett állapítva, hogy szabálytalanul idézte meg az alperest, tehát amikor a hibát akarták kijavítani, ismét hibáztak.

Mindezt megelégelve panaszt és elfogultsági indítványt nyújtott be dr. Szigeti Krisztina bíró ellen és az Európai Uniónál a jogállamiságunkat vizsgáló csapatot tájékoztatta a rajta csorbát ejtő személyről, amivel Szigeti hozzájárulhatott a választási autokráciánk hibrid rezsimmel kitüntető címhez.

Továbbiakban felmerülhet-e annak a lehetősége, hogy a dr. Szigeti Krisztina felett álló Budapest Környéki Törvényszék elnöke, dr. Gerber Tamás is elfogult lehet az ügyben?

Ha dr. Szigeti Krisztina bíró nem tartja magát elfogultnak, akkor felmerülhet annak a kérdése, hogy alkalmas-e bírói pályára a tisztességes tájékoztatás és következetesség hiányában?

A szavazás 22.12.11-én lezárult, az eredményekre várjuk dr. Szigeti Krisztina és a Budapest Környéki Törvényszék elnökének válaszát is!