A bírósági ügyektől alapvető elvárásunk lehet, hogy a bíró, az ügyész és az ügyvédek is hajszálpontosan alapos munkát végezzenek. A perek esetében az apró-cseprő hiányosságok egy laikus számára nagyrészt fel sem tűnnek, de aki konyít valamennyire a büntető eljáráshoz és a büntető törvénykönyvhöz, annak feltűnhet, hogy egy eljárás esetében elsiklanak bizonyos hibák felett.

Nézzük meg egy vidéki bíróság esetét, amikor egy összetett büntetőeljárás során az ügyészség hibát vét és „elfelejt” foglalkozni egy több, mint 100.000Ft-os rongálással, így szabálysértésnek minősíti, de az is elkallódik a bíróságon, így kimarad a büntető ügyből, de a két éves szabálysértési határidővel is elévül a panaszok ellenére is. A bíróság és az ügyészség összezár a hiba előtt, így megállapítják, hogy minden a legnagyobb rendben, szabályosan folyt. Párhuzamosan viszont egy bírósági beadványnál, ha az egyedül eljáró fél egy nappal is csúszik a határidővel, az végzetes az ügy szempontjából, mivel vagy ejtik az ügyet vagy rendbírsággal sújtják.

A fenti ügyben egyébként elfogult bírónő ellen a kizárási kérelmet kollegális alapon megtagadják, de egy fogás révén egyszer csak másik bíró jelent meg a tárgyaláson. Talán az elfogultság bejelentéséből presztízs kérdést csinálnak? Nézzük meg viszont azt az esetét még, amikor a vádlott ügyvédje hamis váddal illeti a sértettet, de a bírónő még nem is figyelmeztette, de talán észre sem vette ennek a bűncselekménynek, de legalább a rágalmazásnak a jogi lehetőségét, ugyanis a védő egy okirat hitelességét firtatta, amit még korábban  a rendőrség megállapította az eredetiségét, amiről az ügyvéd is végzést kaphatott, de ezek után a bíróság előtt próbálta még aláásni a sértett hitelességét a bűncselekmény elkövetésével:

„A sértettel szemben van eljárás okirattal való visszaélés okán, nem véletlen az aggályom ezzel az e-maillel kapcsolatban!”

Tehát a bíróság megállapította, hogy a sértettet semmilyen bűncselekmény nem érte, azzal hogy jogellenesen egy ügyvéd próbálta megalázni és degradálni egy hamis váddal. Az ügyvédnek ugyanis tudomása volt az eljárás pozitív lezárásáról, ennek ellenére azért még próbálkozott. A közelmúltban kiderült az elhíresült Schadl-Völner-ügy kapcsán, hogy egyes bíróságok befolyásolhatóak és  pártatlanságuk is megkérdőjeleződhetett. Emellett még az is megfigyelhető a tárgyalások során, hogy a jogi végzettségűek összetartanak, a jogi diplomával nem rendelkezőket pedig lenézik, mivel egy per során ügyvéd nélküli fél hátrányos a bíróság tekintetében, mivel azt kötelező részletesen tájékoztatni a jog tekintetében. A hamis vádat és a rágalmazást is elutasította a bíróság, de szavazzunk, hogy mi lenne ilyen helyzetben a társadalom elvárása!

„A tényállítások …tartalmuk szerint a joggyakorlás indokolt és szükséges keretei között, az ügy érdemével összefüggésben állva, az ügy tisztázása érdekében hangozhattak el, és mely miatt a cselekmény nem lehet jogellenes.”

Végezetül érdemes lehet azon is elgondolkodni, hogy ha egy bűncselekmény jogszabályi alapja adott, létezhet-e az helyzet, hogy egy téves joggyakorlat alapján, sorozatosan hozzák a magyar bíróságok az ítéletet?

Mindenesetre kérelmeztem a konkrét ügy megküldését a Kúriára és az állásfoglalás kérését ezen ügyekre!